Apát Hotel és Étterem - az Őrség szerelmeseinek!Apát Hotel és Étterem - az Őrség szerelmeseinek!
Pihenés, Mozgás, Ízek, ÉlményekPihenés, Mozgás, Ízek, Élmények
Szállásfoglalás
Akciós ajánlatok
Torkos Csütörtök - idén újra!!
Pihenés, mozgás, ízek, élmények
2012. február 23.tovább
Vidám Hétköznapok az Apát Hotelben
Ha úgy dönt, hogy hétköznapjait távol tölti otthonától mi megajándékozzuk! Mivel? Friss...
Visszavonásigtovább
Őrség és Vendvidék
Az Őrség Magyarország nyugati kapujában a Hármas határ-vidékén (magyar - osztrák - szlovén határok) található, az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb tája, tájvédelmi körzet, mely magában foglalja a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park részét képező Vendvidéket, az Őrséget és Rába Vidéket, a Rába – Őrség – Goricko - Hármashatár Natúrparkot.
A védetté nyilvánított terület több mint fele erdő.
A világ legnagyobb termál övezeteként számon tartott Nyugat-Magyarország, Burgenland, Stájerország és Szlovénia terület középpontjában is ez a terület áll, ezzel kiváló gyógy klimatikus környezetet biztosítva az ide látogatóknak.
Az Ausztriában eredő Rába folyó is itt lép be Magyarország területére. A vízitúrázók Magyarország egyetlen vadvízi folyóján, a Rábán felejthetetlen élményekkel gazdagodhatnak. A folyón rafting gyakorlópálya és kajak-kenu szlalom pálya épült.
Kijelölt kerékpár (kb. 150 km) útvonalak, bakancsos túra útvonalak (kijelölt kék, piros túraútvonal, kb. 30 km), különböző öko-turisztikai lehetőségek (horgászat, vadászat, lovaglás, természetjárás).
Több helyen kiépített pihenőhelyek, tanösvények, bemutatóhelyek várják az ide látogatókat.
Az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik a Hársas-tó, mely a Hársas-patak felduzzasztásával, gyönyörű erdei környezetben keletkezett néhány évtizede.
Hivatalos neve Máriaújfalusi víztározó, amit az alatta fekvő faluról kapott.
Egy részén lehet strandolni, másutt a fürdés tiltott.
A tó csak gyalogosan járható körül.
Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott.
2008-ban az Őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének.
A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek.
Legfontosabbak:
- Hétrétország fesztivál
- Vendvidéki répa fesztivál
- Őrségi tökfesztivál
- Szentgotthárdi Történelmi Napok.
Apátistvánfalva
Az időjárásra a közeli Stájer-Alpok van befolyásoló hatással. Az éves napfény nem haladja meg az 1.800 órát, az évi átlagos középhőmérséklet 8,9 0C, a csapadék kevéssel a 800 mm fölött alakul.
Apátistvánfalva és környéke vizes völgyekben és forrásokban igen gazdag. Legismertebb vízfolyásunk a településünktől délre eredő, az egész községet átszelő Hársas-patak, mely a tőlünk néhány km-re lévő, gyönyörű erdő övezte környezetben található Hársas víztározót táplálja, mely a környék legkedveltebb pihenőhelye. A Hársas-tó a horgászok és a fürdőzők paradicsoma, de környezetében a lovaglást illetve gyalogtúrákat kedvelők is hódolhatnak szenvedélyüknek.
A vidék egyedülálló létesítménye a "TÓKA", mely 2-3 méter mély kb. 2 méter széles gödör, ami az esővízből töltődik fel, és a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni, melyet a korábbi évtizedekben leginkább állatok itatására használtak az itt lakók.
Valamikor a mai település egészét, mint az Őrség - Vendvidék többi részét összefüggő erdő borította. Az ide települt emberi munka eredménye a mai állapot kialakítása. Ennek eredményeként a község arculata teljesen egyedülálló település szerkezetet mutat.
A mai napig megmaradtak a csodálatos kaszálórétek, mely igen ritka és értékes tavaszi növénye a zergeboglár egyik alfaja. Különlegességnek számít a rózsaszín virágú sömörös kosbor, a lilavirágú, széles levelű ujjas kosbor, valamint az országos viszonylatban is ritka előfordulású, struccpáfrány sokszor embermagasságúra megnövő példányai.
A mészkerülő erdei fenyvesek lejellemzőbb növényei a boróka, a nyír, a korpafüvek, s csaknem megtalálható valamennyi körtike faj, és a fekete s vörös áfonya.
A háborítatlan tiszta levegőjű természeti környezetben igen változatos az állatvilág is, a kis és nagyvadak mellett értékes fészkelő madaraink a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzes fejű királyka.
Mindezek mellett Magyarország leggazdagabb lepkefaunája él nálunk, valamint községünk és térsége az ország egyik gombákban leggazdagabb területe.
A terület természeti adottságaihoz igazodva elsősorban az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés volt jelentős.
A szántóföldi gazdálkodás az un. Bakhátas gazdálkodás volt, elsősorban önellátásra termesztettek rozsot, árpát, zabot, kölest, hajdinát, káposztát, répát és tökféléket.
A tökfélék magjából a mai napig helyben olajat ütnek, a többi részét pedig az állatok etetésére hasznosítják.
A gyümölcsösökben szilva, alma és körte terem, melyekből lekvárt és pálinkát főznek, szintén a helyi főzdében.
A község kül- és belterülete 1978 óta szigorúan védett.
2002. március óta az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.
